2013. július 24., szerda

A Study in Grey and Green - A Unique Kitchen, Part 2. / Tanulmány Szürkében és Zöldben – Egy különleges konyha, 2. rész

The kitchen is finished. It is completed to the tiniest detail. This is such an amazing feeling. I designed a special front for it: originally the kitchen is separated from the living room by glass sliding doors, though they are opened almost every time. I decided to create a front plexiglass with fake sliding doors, using exactly the same motifs as in the series. I used mahogany wood varnished with clear varnish and painted 2 panels with yellow (whipped with a bit of brown) glass paint. Certainly every panel got a coat of clear varnish as texturizer. Now if the plexiglass in place you can peep through the glass and take a look at the kitchen.



I’m proud like a child when he manages to tie his shoelaces first time in his life. I play with the lights, sometimes rearrange the stuff on the table and enjoy shocking my friends with the severed head in the fridge.













Technical details:
Scale:      1 : 12
Size:        25*35*38 cm
Weight:   ~ 5 kg
Lighting: Tube lights: bright white LEDs
                Window: warm white LED
                Fridge: warm white nano chips
                (Battery operated, 4x2 1,5 V batteries)

A Study in Grey and Green Part 1: http://orsisminis.blogspot.de/2013/07/a-study-in-grey-and-green-unique.html

It was a big fun and a huge challenge. Now I will move to less modern settings – either working on my patisserie or start the French boudoir I planned 1 year ago.


This is the most incredible in miniatures: you can jump among eras, designs and styles, today you build a lab/kitchen with body parts and food leftovers and tomorrow you can work on an elegant boudoir with soft, ladyish furniture, fluffy carpets, vanity table and tiny perfume bottles. And all these roomboxes can sit on your shelf in eternal peace :)

Have a nice day,
Orsi

P.S. Finally I parted with it and the kitchen is in private collection now in the UK.

*******************************

konyha elkészült, a legapróbb részletekig. Csodálatos érzés. Egyedi előlapot terveztem hozzá: eredetileg a konyhát és a nappalit tolóajtók választják el egymástól, amelyek majdnem mindig nyitva vannak. Egy plexiüveg előlapot terveztem hamis tolóajtókkal, ugyanazzal a motívummal, mint a sorozatban. Mahagónifát használtam színtelen lakkal átkenve, és két üvegpanelt sárga üvegfestékkel festettem be. Természetesen minden panel kapott egy réteg alapozó lakkot, hogy létrejöjjön az ajtó speciális felülete. Ha a plexiüveg a helyén van, bekukucskálhatunk a konyhába.
Olyan büszke vagyok, mint a kisgyerek, aki életében először be tudta kötni a cipőfűzőjét. Néha játszom a világítással, máskor átrendezem a tárgyakat az asztalon, és imádom sokkolni a barátaimat a hűtőben lévő levágott fejjel.

Technikai részletek:
Méretarány:      1 : 12
Méret:               25*35*38 cm
Súly:                ~ 5 kg
Világítás: Neoncsövek: fényes fehér LED-ek
                 Ablak:  meleg fehér LED
                 Hűtő: meleg fehér nano chip-ek
(elemmel működő, 4x2 1,5 V-s elem)
               
Tanulmány szürkében és zöldben 1. rész: http://orsisminis.blogspot.de/2013/07/a-study-in-grey-and-green-unique.html

Hatalmas móka, és ugyanakkora kihívás volt. Most tovább léphetek kevésbé modern enteriőrökre – vagy a cukrászdát folytatom vagy elkezdem az egy éve tervezett francia budoárt.

 Ez a leghihetetlenebb a miniatűrökben: ugrálni tudunk különböző korszakok, design-ok, stílusok között, ma egy labor-konyhát építek testrészekkel és ételmaradékokkal, holnap egy elegáns budoáron dolgozom puha, nőies bútorokkal, süppedős szőnyegekkel, pipereasztallal és apró parfümös üvegekkel, és a végén mindez békében megfér egymással a polcon.

Szép napot mindenkinek,
Orsi





2013. július 5., péntek

Rubbish Bin / Szemetes

 
 This tiny rubbish is part of the Sherlock kitchen scene. Though we don’t see it in the series, I’m sure there must be a rubbish bin somewhere in that kitchen… I have to tell you I enjoyed way to much putting it together. The banana skin was the first item I made 2 months ago then came the apple with the disgusting worm in it. Is has already been eaten partially and the deteriorated a bit. The banana skin and the apple sit in a Chinese takeaway container with the remnants of a tissue paper roll and used teabags which left ugly stains on the box. My favourite is the mouldy bread and the half banana sticked into the jam bottle. I added two blackened toasts to this lovely scene and topped it with broken petri dishes. One of them contained a blood sample earlier, the other’s content may will remain secret. I know it is ugly, I know it is disgusting and nauseating, but if I have to make a picture in my mind about their rubbish bin, it would look like this. Holmes doesn’t care about the life’s trivial and mundane things and Watson has a job beside writing his blog and running to crime scenes, so I don’t think emptying the rubbish bin is top priority in 221b Baker Street :)



 


 


More details about the kitchen will follow in the next 2-3 weeks.

Have a great weekend,
Orsi

**********************************
Ez a szeméttartó a ’Sherlock- konyha’ része. Bár a sorozatban egyszer sem látjuk, kell lennie abban a konyhában valahol egy szemetesnek…

Be kell valljam, nagyon élveztem ezt a munkát. A banánhéj volt az első tétel, ami elkészült, úgy két hónappal ezelőtt, aztán következett az alma az undorító kukaccal; félig már megették és a romlás útjára lépett. A banánhéj és az alma egy kínai házhozszállítós dobozban üldögél egy tekercs wc-papír maradványaival és használt teafilterekkel együtt, amik ocsmány foltokat hagytak a dobozon. A kedvencem a penészes kenyér, és a fél banán, amit valaki beledugott a lekváros üvegbe. Két szénné égett pirítóssal egészítettem ki ezt a kedves kis jelenetet, végül megkoronáztam két törött petri csészével. Az egyikben vérminta volt korábban, a másik tartalma talán örökre titok marad. Tudom, hogy ocsmány, undorító, gyomorforgató, de ha el kell képzelnem magamban a szemetesüket, akkor ez jelenik meg a szemem előtt. Holmes nem foglalkozik az élet unalmas, hétköznapi dolgaival, Watson-nak pedig munkája van (a gonosztevők üldözése és a blog írás mellett), így nem gondolnám, hogy lista élén áll a szemetes kiürítése.

A következő 2-3 hétben több részletet megosztok veletek a konyha egyes részeiről.

Kellemes hétvégét,
Orsi

2013. július 3., szerda

A Study in Grey and Green - A Unique Kitchen / Tanulmány szürkében és zöldben - Egy különleges konyha

Two months ago a very good friend of mine asked (read: begged and bribed) me to build a kitchen as birthday gift to her boyfriend. No, he is not a chef and it is not a regular kitchen – she handed me 2 sets of dvds and dozens of screenshots to work with, and she asked me to recreate the kitchen of 221b Baker Street from BBC’s 'Sherlock'.
 
From a certain point of view, this was my most difficult job ever. Usually a miniaturist either creates a fantasy or works based on photos, plans and exact measurements. Not this time…
 
  1. We don’t have clear overall picture of the kitchen. We only see parts of walls and furniture, hence the dozens of screenshots.
  2. We don’t have any information on the size, heights or widths of different items, so I did some    “benchmark and calculation”. e.g. How tall is the kitchen counter? There is a scene with Dr. Watson is standing in front of the counter, so I googled the height of Martin Freeman (sorry, Mr. Freeman), then calculated the proportion and the height of the counter.
  3. In the different scenes they use different lights and colour filters, which makes getting the colours right pretty hard, but I tried my best.
Despite the difficulties this was one of the most amazing and extraordinary projects I have ever worked on.
 
First I watched the entire series all over 2-3 times (brilliantly written and played, well worth to watch it) and wrote down all the details I'd need later, such as where the light and power switches, pipes and air con are, what kind of things they keep in the fridge, in the cupboards or on the table.
 
You know originally I’m a food sculptor (no, originally I’m an economist specialized on corporate finances…), so it was thrilling to create rotten food, leftovers, used teabags, dirt in the washbasin, a severed head, human heart, hands and thumbs (no, this is not 'Hannibal', they weren’t eating it, only experimenting on it).
 
After 2 weeks of watching, taking notes, calculating, recalculating, choosing the most suitable materials the real work began.
 
Materials: the shell is made of steamed beech plywood, the furniture is cherry (large cupboard), birch plywood, cherry and mahogany (kitchen counters), pine (table) and a combination of resin and plywood (gas stove).
 
Colours: very simple; grey and green :) The floor is grey lino (acrylic paint on gesso), the back wall is a shade of olive green, the side walls are a combination of a strange turquoise, dark grey and tiles. The dark brownish grey on the walls was a wild guess, because all we see is that it's dark.
 
The tiles were my worst nightmare. The left wall contains 1107 pieces of 3x6 mm sized, individually cut tiles. It took a whole day to make them and another to put and grout them in place. Never again!



I used LEDs to create the tube lights as well as the fridge and window lights. The ceiling is separated into 3 panels by the tube lights, these 3 ceiling panels can be removed separately.
The door on the left-side wall and the window are non–working ones, but every other door and drawer can be opened.

It wasn’t my intention to create a perfect replica. Things keep changing in the set scene-by-scene and episode-by-episode, so I've decided to use the most iconic elements: beakers and test tubes on the table, body parts in the fridge, leftovers in the rubbish bin, chemicals, bottles, and petri dishes here and there. And of course I couldn’t resist making Moriarty's burnt gingerbread man and the carved “I O U” apple.
 
 








 
 
 
Disturbing photos will follow!
 





There is one item still missing: a microscope on the side table, I will finish it this week and post photos about it. Beside this I will do more aging and distressing work in the following days and post new pictures about the end result as well.

All in all the project was far more time consuming than any other roombox I have previously worked on. It took 8,5 weeks to complete the kitchen, often working on it long into the night, risking falling asleep with brush in hand, and other far worse injuries, playing with hot, sharp, sticky and heavy instruments at 3 a.m., but I enjoyed it very much. It was a different kind of challenge and great fun with creating something modern and run-down.

The cruel joke of life that my friend and her boyfriend broke up a week before his birthday so he will never get the kitchen. Therefore the not-so-tiny (35 x 35 x 25 cm) 221b kitchen will remain in my care and ownership until I decide differently.
Copyright infringement: 'Sherlock' belongs to BBC, Mark Gatiss and Steven Moffat, I didn't earn any money with this project.

A Study in Grey and Green Part 2: http://orsisminis.blogspot.de/2013/07/a-study-in-grey-and-green-unique_24.html

***************************

Tanulmány szürkében és zöldben – Egy különleges konyha

 
Két hónappal ezelőtt egy nagyon kedves barátom megkért (és könyörgött és lekenyerezett), hogy építsek egy konyhát a kedvesének születésnapi ajándék gyanánt. Nem, ő nem séf, és ez nem egy normál konyha – kaptam két szett dvd-t és tucatnyi képernyőfotót kezdetnek, és megkért, hogy készítsem el a Baker Street 221b konyháját a BBC ’Sherlock’ című sorozatából.

Bizonyos szempontból ez volt a legnehezebb munka, amin valaha dolgoztam. Egy miniatűrkészítő általában vagy fantáziavilágot hoz létre vagy pontos mértékek, tervek és fotók alapján dolgozik. Kivéve most…

1.      Nincs képünk a teljes konyháról. Láttunk egy darabot a falból itt, egy darabot a bútorokból ott, ezért a tucatnyi kép.

2.      Nincs információnk a méretről, a különböző tárgyak magasságáról, szélességéről, ezért kénytelen voltam viszonyszámokkal dolgozni. Pl. Milyen magas a konyhapult? Egy jelenetben Dr. Watson a konyhapult előtt áll, ezért rákerestem Martin Freeman magasságára (utólag is bocsánat érte), majd kiszámítottam az arányokat és a pult magasságát.

3.      A különböző jelenetekben eltérő fényekkel és színszűrőkkel dolgoznak, ami különösen megnehezíti a valós színek megállapítását – azért megtettem ami tőlem telt.


Minden nehézség ellenére ez volt a egyik legelképesztőbb, legkülönlegesebb munka, amin valaha dolgoztam.
Első lépésként megnéztem a teljes sorozatot 2-3szor (remekül megírt és eljátszott, igazán megéri megnézni), és leírtam minden apró részletet, amire szükségem lehet később: hol vannak a kapcsolók, konnektorok, csövek, légkondicionáló, miket tartanak a hűtőben, szekrényben, asztalon.
Mivel eredetileg ételszobrász vagyok (nem, eredetileg vállalati pénzügyekre szakosodott közgazdász vagyok….) rém izgalmas volt romlott ételt, maradékokat, használt teafiltert, piszkos mosogatót alkotni, levágott fejet, emberi szívet, kezeket és ujjakat formázni (nem, ez nem a ’Hannibal’, nem ették meg, csak kísérleteztek rajta).
Két hét filmnézés, jegyzetelés, számítás-újraszámítás és az anyagok kiválasztása után megkezdődött a valódi munka.

Felhasznált anyagok: a héj gőzölt bükk rétegelt lemez, a tolóajtós szekrény cseresznye, a konyhapultok nyír rétegelt lemez, cseresznye és mahagóni elegye, az asztal fenyő, a tűzhely pedig műgyanta és rétegelt lemez együttese.

Színek: roppant egyszerű: szürke és zöld. A padló szürke linóleum (gesso alapozás akrilfestékkel), a hátsó fal egyfajta olivazöld, az oldalfalak egy furcsa tompa türkiz, barnásszürke és csempe keverékei. A sötét barnásszürke a falon abszolút találgatás, mert mindössze annyit látunk, hogy a fal sötét, így próbáltam valamiféle harmóniát teremteni a színek között.
A csempe legrosszabb rémálmom beteljesülése volt. A bal falon 1107 darab 3x6 mm-es, egyenként vágott csempe van. Egy napot vett igénybe elkészíteni őket, és egy másikat felragasztani és fugázni. Soha többet!

 LED-eket  használtam a neoncsövekhez csakúgy, mint a hűtőhöz (mikroLED) és az ablakhoz (napfény szimulálásához). A mennyezetet  a neoncsövek 3 tetőpanelre tagolják, e három panel külön-külön is mozgatható.
A bal falon lévő ajtó és az ablak nem nyitható, majdnem minden más ajtó és fiók viszont igen.

Nem az volt a szándékom, hogy egy tökéletes másolatot készítsek, nem is lehet: a tárgyak folyamatosan cserélődnek jelenetről-jelenetre, epizódról-epizódra, ezért úgy döntöttem, hogy a legjellemzőbb elemeket helyezem el az enteriőrben: kémcsöveket, görebeket az asztalon, emberi testrészeket a hűtőben (a fej nem maradhatott el), házhoz szállított ételeket maradékait a hűtőben és a szemetesben, vegyszereket, üvegeket, petricsészéket itt-ott.

Természetesen nem tudtam ellenállni a Moriarty-féle megégett mézeskalács embernek és az „I O U” almának. Egyetlen tárgy hiányzik még, a mikroszkóp az oldalasztalról, a héten tervezem befejezni és képeket feltenni róla. Emellett még "koszolom és öregítem" egy kicsit, és töltök fel majd új fotókat a végeredményről.

Összességében ez a munka jóval időigényesebb volt, mint bármely szoba, amit eddig készítettem. Nyolc és fél hetet vett igénybe elkészíteni a konyhát, gyakran késő éjszakáig (a kora hajnal helytállóbb) dolgoztam, kockáztatva, hogy elalszom a munkaasztalnál kezemben az ecsettel vagy egy sokkal veszélyesebb szerszámmal. Dolgoztam forró, éles, hegyes, nehéz szerszámokkal, ragacsos, büdös anyagokkal hajnal háromig, de minden pillanatát élveztem. Egy különleges kihívás és remek móka volt létrehozni valamit, ami egyszerre modern és lelakott.

 Az élet gonosz tréfája, hogy a barátném és a kedvese szakítottak egy héttel a születésnap  előtt, így a srác sosem fogja megkapni a konyhát. Ezért a nem is annyira kicsi (35 x 35 x 25 cm) Baker Street 221b konyhája az én óvó kezeim között marad, amíg másként nem döntök a sorsa felöl.

Szerzői jogok: 'Sherlock' a BBC, Mark Gatiss és Steven Moffat tulajdona, én nem realizáltam anyagi hasznot ezen a projekten.

Tanulmány szürkében és zöldben, 2. rész: http://orsisminis.blogspot.de/2013/07/a-study-in-grey-and-green-unique_24.html

 

2013. július 1., hétfő

10th Anniversary Gift: New Gallery on my Website /10. szülinapi ajándék: új galéria a honlapomon

Finally we managed to launch a new gallery section on my website after 6 months hiatus.
My bestie and webmistress Anna trimmed and uploaded the photos. Certainly it is significantly smaller as the previous one on the Picturetrail as it contains only miniatures and works from the recent years. Visit it here: http://orsisminiatures.com/gallery.html
I take it as a special gift, as I started to make miniatures 10 years ago when I repatrioted from Paris. I realized it only some days ago and decided to have a small feast on it in the near future. I hope at least 40-50 years ahead of me in this hobby&industry and I'm sure I will enjoy every minute of it. 10 years went on and I still feel the same thrill, excitement and joy when I start a new project.
Don't want to sound to pathetic, but it gave so many things: new friends, experiences, knowledge, travels to new places and such a joy I can't write it.

Have a nice week,
Orsi

*****************************
Hat hónap szünet után végre sikerült elkészítenünk az új galériát a honlapon.
Legjobb barátnőm és "honlapgyárosom" Anna formába hozta és feltöltötte a fotókat. Persze ez a galéria jóval kisebb, mint a régi volt a Picturetrail-en, mivel csak a legutóbbi évek miniatűrjeiből válogattunk. Megnézhetitek itt: http://orsisminiatures.com/gallery.html
Úgy veszem, mint különleges ajándékot, mert nyáron 10 éve, hogy elkezdtem miniatűröket készíteni, miután lejárt a kiküldetésem Párizsban. Erre csak néhány napja döbbentem rá, és elhatároztam, hogy a közelgő hetekben csapunk egy kis ünnepséget ennek örömére. Remélem, hogy még 40-50 év előttem áll ezen a területen, és biztos vagyok benne, hogy minden percét élvezni. 10 év telt el, és még mindig ugyanazt az izgalmat, örömet élem át minden alkalommal, mikor egy új munkát elkezdek.
Anélkül, hogy túlságosan érzelgősnek hangzanék, el kell mondjam mennyi mindent adott nekem: új barátokat, tapasztalatot, tudást, utazást új, ismeretlen helyekre, és olyan örömet, amit le sem tudok írni.

Szép hetet,
Orsi